A napjaim egyre boldogabbak.. Vagyis úgy érzem. Rámtalált a szerelem és találtam egy új barátot is.
Ma vagyunk 12 naposak Dáviddal, ami nem olyan soknak tűnik,de olyan, mintha több ideje együtt lennénk..Egyre többet vagyok vele, és annyira boldog vagyok..Mindennél jobban szeretem.:$ Köszönöm az életnek,hogy ilyen szerencsés vagyok. Köszönök neked mindent kicsim.:$(L)Szeretlek.
A Tomi lent volt Alsópáhokról Dávidéknál kemény kilenc napot. Ami ahoz képest elég kevés.Nem is ismertem,csak képeket láttam róla és Déw beszélt róla.De még nem beszéltem személyesen/interneten keresztül sem. Vasárnap mentem Dávidékhoz és találkoztunk..Hülyültünk.. tök jó fej. Még akkor nem igazán ismertem, ezért még nem igazán beszélgettünk el.De,hogy lent voltam Dávidnál,egyre többet hülyültünk.. Szombaton is lent voltam, pont másnap délelőtt ment haza. Aznap meghülyültem,ideges voltam. Mert..vége a hétvégének és iskola lesz.. és Kicsimmel nem tudunk úgy ellenni, mikor ott az osztály,az iskola.. na és még..Pont mikorra már rohadtul megszeretem, mint barátot.. elmegy.
Az a 321 km.. tényleg nemsok-.- postafiók.
Szóval Tomi! Ne csak próbálkozz, hanem cselekedj! Mert.. dodzsemezni akarok meg párnacsatázni!(((: És húzzál vissza de kurvagyorsan.;)
Szeretlektiteketnagyonfiúk.*-*(L)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése